Egy lány, egy véglet...

Vörös Kód 34. rész

34.rész – Rami   Üdvözlöm, Ramóna – nyit ajtót nekem Eleanor. Kezet fogok vele, üdvözlöm én is, aztán gondolkozás nélkül belépek a kis birodalmába. Mióta hozok én ennyire meggondolatlan döntéseket? Egy taxiban eldönteni, hogy egy vadidegennel töltöm az est további részét… Őrültség! Helyet foglalok a nappaliban, ahol Eleanor mutatta. Érdekes, egyáltalán nem érzem magam kellemetlenül,… Tovább »

Vörös Kód 33. rész

33.rész – Ingrid   Fekszem az ágyban, bámulom a nagy semmit. A gyertyák még mindig égnek, de mi a szarnak? Igazán büszke lehetek magamra, ma is remekül sikerült napot tudhatok magam után. Eszembe jut, amikor Diával mentem keresztül mindezen. Bár ő legalább nem hagyott faképnél, igaz vele nem is beszéltem csúnyán. Mindenesetre akkor is borzalmas… Tovább »

Vörös Kód 32. rész

32.rész – Rami   Feldúlt vagyok, mondhatni még remegek az idegtől. Fogalmam sincs mikor utasítottak el ilyen csúnyán. Illetve, Ingridtől már megszokhattam volna, hogy állandóan ezt csinálja velem. Őszintén megvallva azt sem tudom, hogy miért lepődtem meg már megint, vagy egyáltalán miért hittem el neki, hogy most más lesz. Talán csak annyira el akartam neki… Tovább »

Vörös Kód 31.rész

31.rész – Ingrid   Fel sem tudtam még dolgozni az elmúlt pár óra leforgását. Még mindig nem hiszem el, hogy tényleg megtörténik. Biztos vagyok benne, hogy csak egy nagyon csúnya álom, ami borzalmas fájdalmat fog okozni, amikor felébredek. Viszont talán amíg alszok kihasználhatom a helyzetet és előnyömre kovácsolhatom. Ramival kitaláltuk, hogy ma tequila-t fogunk fogyasztani,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!